Horgászvizeink

A Rába és a Rábca menti holtágak

A Rába mentén három, a Rábca mentén hét, összesen tíz holtágat vizsgáltunk, elhelyezkedésüket a 37. ábrán mutatjuk be. Mindegyik holtág az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság (Győr) illetékességi területén van.

37. ábra. A Rába és a Rábca menti holtágak

1. Holt-Marcal

A holtág a Rába mentén, a jobb parti ármentesített területen helyezkedik el, közigazgatásilag Győr városhoz tartozik. 1910-ben, a Marcal torkolatának áthelyezésekor alakult ki (38. ábra), tehát egykor a Marcal medre volt. Hossza 13 km, átlagos szélessége 50 m, területe 65 ha, átlagos vízmélysége 1,8 m, víztérfogata 1,2 millió m3. Mindkét végén zsilippel zárható. Tulajdonosa és kezelője Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata. A birtokhatárokat a helyszínen kijelölték. Országos természeti védelem alá tartozik, a Fertő-Hansági Nemzeti Park része. A holtághoz 82 km2 kiterjedésű belvízrendszer és a Pándzsa-ér dombvidéki vízgyűjtője csatlakozik. A Rába magas vízállása esetén leürítése szivattyúkkal oldható meg. Vízszintjét 1914 óta észlelik. Vizének minőségét és a fenékiszapot is rendszeresen vizsgálják, az adatok a környezetvédelmi felügyelőségnél rendelkezésre állnak. Vízgyűjtőjén jelentős szennyezőforrások találhatók, ezek elsősorban kommunális eredetű szennyvizek és a mezőgazdasági területekről bemosódó anyagok. Az utóbbi 15 évben több alkalommal előfordult kisebb mértékű halpusztulás, megjelentek az eutrofizáció jelei is. Részletes vízminőségi kárelhárítási terv nem készült. A holtág torkolati szakaszát 1980-1982 között hidromechanizációs kotrással tószerűvé szélesítették ki. A meder feliszapolódása közepes, vízi növényzettel való benőttsége előrehaladott. Tájformáló szerepe jelentős. Hasznosítása: eredetileg belvíztározó és öntözővíz-tározó volt, jelenleg elsősorban horgászvízként és vízparti üdülésre használják. 1998-ban a holtmeder mentén környezetvédelmi, természetvédelmi tanösvény létesült. Kedvelt kirándulóhely. Téli időszakban Marcal-városrész térségében esetenként korcsolyapálya is kialakítható.

A Holt-Marcal torkolati szakasza Gazdag vízi növényvilág a Holt-Marcalon
38. ábra. A Holt-Marcal helyszínrajza

2. SÓS-TÓ

A Sós-tónak nevezett holtág Győr-Moson-Sopron megyében, a Rába bal parti ármentesített területén helyezkedik el, közigazgatásilag Rábapatona és Ikrény községekhez tartozik (39. ábra). A Rába 19. századi szabályozásakor alakult ki. Hossza 10,4 km, átlagos szélessége 10 m, területe 10 ha, átlagos vízmélysége 0,5 m, víztérfogata 50 ezer ml Tulajdonosai és kezelői Rábapatona és Ikrény községek önkormányzatai és mezőgazdasági üzemei. Saját vízgyűjtője 7 km2 kiterjedésű belvízöblözet. Vízcseréje, vízpótlása, illetve a belvizek elvezetése a sóstói zsilipen keresztül oldható meg. Vízének minőségét nem vizsgálják rendszeresen, vízminőségi adatokkal nem rendelkezik. Medrének feliszapoltsága és vízi növényzettel való benőttsége közepes mértékű. A holtág tájformáló szerepe nem jelentős. Hasznosítása: belvízelvezetés és belvíztározás, valamint horgászat. A tulajdonosok nem tervezik a holtág környékének fejlesztését.

39. ábra. A Sós-tó helyszínrajza

3. Anghelyi holtág

A holtág Győr-Moson-Sopron megyében, a Rába bal parti ármentesített területén található, közigazgatásilag Rábaújfalu és Mérges községekhez tartozik (40. ábra). A Rába 19. századi szabályozása során keletkezett. Hossza 2,5 km, átlagos szélessége 30 m, területe 7 ha, átlagos vízmélysége 0,7 m, víztérfogata 50 ezer m-\ Tulajdonosai és kezelői Rábaújfalu és Mérges községi önkormányzatok. Vízének cseréje megoldatlan. Felszín alatti szivárgásból és belvizekből töltődik. Medrének feliszapoltsága és vízi növényzettel való benőttsége előrehaladott, mindkét partja cserjével és fákkal benőtt. A holtág tájformáló szerepe nem jelentős, a csupán időszakos vízborítás miatt holtág-jellege megszűnőben van. Hasznosítása: belvíztározás és horgászat.

40. ábra. Az Anghelyi holtág helyszínrajza

4. Újvárosi holtág

A holtág a Rábca jobb parti mentett oldalon, az árvízvédelmi töltés és a 10. számú főközlekedési út között helyezkedik el, Győr város területéhez tartozik (41. ábra). A mintegy 1 km hosszú holtág erőteljes föltöltődése miatt napjainkra erősen összezsugorodott, holtág jellege megszűnőben van. Az időszakos vízborítás 4 hektár, víztérfogata 15 ezer m3. A terület a győri Új Kalász Szövetkezet tagjainak tulajdonában van, a holtág kezelője a szövetkezet. Elsődleges hasznosítása nádtermelés.

41. ábra. Az Újvárosi holtág, a Pinnyédi Öreg Rábca és a Rosszkerti holtág helyszínrajza

5. Pinnyédi Öreg-Rábca

A holtág a Mosoni-Duna és a Rábca között, a Rábca jobb partján, Győr város és Abda község közigazgatási területén helyezkedik el (41. ábra). A Rábca torkolati szakaszának áthelyezése után alakult ki. Hossza 4,5 km, átlagos szélessége 80 m, területe 36 ha, átlagos vízmélysége 1,2 m, víztérfogata 430 ezer m3. Tulajdonosa a Magyar Állam, kezelője az Északdunántúli Vízügyi Igazgatóság. Nem tartozik természetvédelmi területhez. A holtág felső végén (a Rábca jobb partján) beeresztő zsilip, az alsó végén leürítő zsilip van. Ennek a két zsilipnek a segítségével a Rábca és a Mosoni-Duna árvizei kizárhatók, a kis- és középvízhozamok a Rábca és a Pinnyédi Öreg-Rábca medrében megosztottan vezethetők le. Vizének minőségét esetenként vizsgálják. Medrének feliszapoltsága és vízi növényzettel való benőttsége csekély. A holtág helyi tájformáló szerepet tölt be. Hasznosítása: belvíztározás, fakadóvizek befogadása. Távlati elképzelések szerint a jobb parti alsó egy kilométeres szakasz mentén családi házas beépítésű lakópark létesül.

6. Rosszkerti holtág

A holtág a Rábca jobb parti ármentesített területen helyezkedik el, közigazgatásilag Győr városhoz tartozik (41. ábra). Kialakulásának ideje ismeretlen. Hossza 1,4 km, átlagos szélessége 100 m, területe 14 ha, átlagos vízmélysége 0,8 m, víztérfogata 110 ezer m\ Tulajdonosai a Győri Új Kalász Termelő Szövetkezet tagjai, kezelője a Szövetkezet. Vízcseréje megoldatlan, vize felszín alatti szivárgásból pótlódik, továbbá ide vezetik be a közeli élelmiszeripari üzem hűtővizét. Medrének feliszapoltsága előrehaladott, vízi növényzettel való benőttsége közepes mértékű. Helyi tájformáló szerepe csekély. Hasznosítása: ipari hűtővíz tarozása és horgászat. Fejlesztését nem tervezik.

7. DÖGLÖTT RÁBCA

A holtág a Rábca bal parti hullámterében, az árvízvédelmi töltés és a börcsi nyárigát között helyezkedik el, közigazgatásilag a Győr-Moson-Sopron megyei Börcs községhez tartozik (42. ábra). A folyószabályozás során 1889-ben keletkezett. A holtág folyóhoz kapcsolódó egykori fölső és alsó vége mára szinte teljesen feltöltődött. A holtág jelenlegi hossza 3 km, átlagos szélessége 50 m, területe 15 hektár, átlagos vízmélysége 0,4 m, víztérfogata 60 ezer m3. A Magyar Állam tulajdonában lévő holtág kezelője Börcs község mezőgazdasági szövetkezete. A holtág vize a Rábca magas vízállásakor a hullámtér elöntése során cserélődik, kis- és középvízhozamok lefolyása idején vize nem pótlódik. Medrének feliszapoltsága és vízi növényzettel való benőttsége előrehaladott. Vizének minőségét nem vizsgálják. Hasznosítása: horgászat. A ?szentély" típusú holtágak közé sorolták.

42. ábra. A Döglött Rábca helyszínrajza

8. BÖRCSI Ó-RÁBCA

A holtág 1889-ben keletkezett, a Rábca bal parti ármentesített területén helyezkedik el, közigazgatásilag a Győr-Moson-Sopron megyei Börcs községhez tartozik (43. ábra). Hossza 6,0 km, átlagos szélessége 60 ni. területe 36 hektár, átlagos vízmélysége 0,5 m víztérfogata. 180 ezer m\ Tulajdonosa a Magyar Állam, kezelője az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság. A Rábca bal parti belvízrendszerhez tartozik, a felesleges vizeket a torkolatánál lévő zsilipen keresztül vezetik be, vagy szivattyúzással emelik át a befogadóba. Vízpótlása belvízből, illetve a torkolati zsilip segítségével a Rábcából oldható meg. Medrének feliszapoltsága csekély, vízi növényzettel való benőttsége közepes mértékű. A holtág helyi tájformáló szerepe nem jelentős. Vízének minőségét nem vizsgálják. Hasznosítása: belvíztározás és belvízelvezetés, valamint horgászat.

A Börcsi Ó-Rábca télen
43. ábra. A Börcsi Ó-Rábca helyszínrajza

9. Öreg Rábca I.

A holtág a Rábca szabályozásakor keletkezett, a bal parti ármentesített területén húzódik, közigazgatásilag a Győr-Moson-Sopron megyei Lébény és Mosonszentmiklós községekhez tartozik (44. ábra). Hossza 8,5 km, átlagos szélessége 20 m, területe 17 hektár, átlagos vízmélysége 1,0 m, víztérfogata 170 ezer m3. Tulajdonosa a Magyar Állam, kezelője az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság. A birtokhatárokat a helyszínen kijelölték. Nem áll természeti védelem alatt. A Rábca bal parti belvízrendszerhez tartozik, a holtág kiágazásánál zsilip, torkolatánál beeresztő zsilip és szivattyútelep üzemel. A Rábca alacsony vízállása esetén a holtág mindkét zsilipen keresztül gravitációsan leüríthető, ha a Rábca vízállása magas, szivattyúzással üríthető. Vízpótlása és vízcseréje a csatlakozó belvízcsatornákból, illetve a zsilipeken keresztül történik. Helyi tájformáló szerepe nem jelentős. Vizének minőségét nem vizsgálják. Medrének feliszapoltsága és vízi növényzettel való benőttsége csekély mértékű. Hasznosítása: belvíztározás, belvízelvezetés és horgászat.

44. ábra. Az Öreg Rábca I. helyszínrajza

10. Öreg Rábca II.

A holtág 1889-ben keletkezett, a Rábca bal parti ármentesített területén helyezkedik el, közigazgatásilag a Győr-Moson-Sopron megyei Tárnokréti községhez tartozik (45. ábra). Hossza 6 km, átlagos szélessége 36 m, területe 22 hektár, átlagos vízmélysége 1,0 m, víztérfogata 220 ezer m\ Tulajdonosa a Magyar Állam, kezelője az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság. A birtokhatárokat a helyszínen kijelölték. Nem áll természeti védelem alatt. A Rábca bal parti belvízrendszerhez tartozik. Vízcseréje, vízpótlása részben a belvízrendszerből, részben a torkolati zsilipen keresztül gravitációsan lehetséges. Torkolatánál egy csőzsilip és két szivattyútelep üzemel. A Rába magas vízállása esetén a holtág felesleges vizét szivattyúzással emelik a befogadóba. Vizének minőségét nem vizsgálják. Medrének feliszapoltsága és vízi növényzettel való benőttsége közepes mértékű A holtág helyi tájformáló szerepe csekély. Hasznosítása: belvíztározás és belvízelvezetés, horgászat. A holtággal összefüggő fejlesztést a kezelő nem tervez.

45. ábra. Az Öreg Rábca II. helyszínrajza

Online látogatóink

Oldalainkat 29 vendég és 0 tag böngészi

Cookie-k kezelése