Az Alsó-Duna és a Ferenc-tápcsatorna holtágai

Az Alsó-Duna mentén a jobb parton a déli országhatártól a Sió torkolata vidékéig tíz holtágat, a bal parton az egykori Duna-mederben kialakított Ferenc-tápcsatorna mentén pedig öt holtágat vizsgáltunk. Elhelyezkedésüket az 1. ábrán mutatjuk be. A vizsgált 1, 2, 3 jelű holtágak a Dél-Dunántúli Vízügyi Igazgatóság (Pécs), a 4-10 jelű holtágak a Közép-Dunántúli Vízügyi Igazgatóság (Székesfehérvár), a 11-15 jelű holtágak az Alsó-Duna völgyi Vízügyi Igazgatóság (Baja) illetékességi területéhez tartoznak.

005 also duna 001
1. ábra. Az Alsó-Duna és a Ferenc-tápcsatorna holtágai

1. BÖKI HOLTÁG

Az élő Dunáról természetes úton lefűződött holtág a Duna jobb parti ármentesített területen helyezkedik el, közigazgatásilag a Baranya megyei Kölked községhez tartozik (2. ábra). Kialakulásának éve nem ismert. Hossza 2,8 km, átlagos szélessége 100 m, területe 28 hektár, átlagos vízmélysége 1,0 m, víztérfogata 280 ezer m\ A holtág tulajdonosa a Magyar Állam, használója és kezelője - a Kincstári Vagyonkezelő Igazgatóság (KVI) megbízásából - a Kelet-Baranyai Vízgazdálkodási és Talajvédelmi Társulat. Nemzetközi érdekeltsége nincs, mint országosan védett természetvédelmi terület a Duna-Dráva Nemzeti Park része. Vízpótlása belvizekből és szivárgás útján történik. A környező vízgyűjtő területről érkező vize-Téli látkép a határövezetben lévő Böki holtágról     kgt a Gerecháti szivattyútelep emeli be a holtágba, vízfeleslege a Digancsini csatornán keresztül jut el a Belső-Bédai holtágba, onnan a hullámtéri Külső-Bédai holtágba. Mezőgazdasági jellegű szennyezőanyag-terhelése csekély. Medrének feliszapoltsága és növényzettel való benőttsége előrehaladott, tájformáló és természetvédelmi szerepe jelentős. Hasznosítása vízjogi engedély alapján: belvíztározás és horgászat. A "szentély" jellegű holtágak közé tartozik.

005 also duna 002
Téli látkép a határövezetben lévő Böki holtágról
005 also duna 003
2. ábra. A Böki holtág helyszínrajza

2. Belső-Béda holtág

A holtág a Duna jobb parti ármentesített területen húzódik, közigazgatásilag a Baranya megyei Kölked községhez tartozik (3. ábra). Kialakulásának éve nem ismert. A Külső-Béda holtágtól az árvízvédelmi töltés választja el. Hossza 15 km, átlagos szélessége 50 m, területe 75 hektár, átlagos vízmélysége 2,0 m, víztérfogata 1,5 millió m!. Tulajdonosa a Magyar Állam, használója és kezelője a Kelet-Baranyai Vízgazdálkodási és Talajvédelmi Társulat, valamint a Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóság. Országosan védett természetvédelmi terület, a Duna-Dráva Nemzeti Park része. Saját vízgyűjtője 42 km2, a környező társulati kezelésű vízfolyásokból, csatornákból szivattyúzással tölthető, továbbá szivárgás útján is töltődik. Vízpótlása a Külső-Béda holtágból lehetséges, leürítése szivornyával vagy szivaty-tyúzással történhet. Vízállását egy vízmércén észlelik. Vizének minőségét nem vizsgálják rendszeresen. A holtág vizét nem veszélyezteti számottevő mezőgazdasági jellegű szeny-nyező anyag. Medre erősen feliszapolódott, növényzettel való benőttsége közepes mértékű, tájformáló és természetvédelmi szerepe jelentős. Kölkedi Duna néven rajta van a "szentély" típusú holtágak listáján. Alacsony vízállása esetén oxigénhiány lép fel és halpusztulás következhet be. Hasznosítása vízjogi engedély szerint: belvíztározás és horgászat.

3. ábra. A Belső-Béda és a Külső-Béda holtág helyszínrajza

3. KÜLSŐ-BÉDA HOLTÁG

A holtág a Duna jobb parti hullámterén húzódik, közigazgatásilag a Baranya megyei Köl-ked községhez tartozik (3. ábra), kialakulásának éve nem ismert. Hossza 7,1 km, átlagos szélessége 100 m, területe 71 hektár, átlagos vízmélysége 2,5 m, víztérfogata 1,8 millió m3.

A holtág tulajdonosa a Magyar Állam, használója és kezelője a Kelet-Baranyai Vízgazdálkodási és Talajvédelmi Társulat. Országosan védett természetvédelmi terület, a Duna-Dráva Nemzeti Park része. Árvíz idején vizét a Duna árhullámai frissítik fel. Vízállását három vízmércén észlelik. Vizének minőségét nem vizsgálják rendszeresen. Mezőgazdasági jellegű szennyezőanyag terhelése csekély. Medrének feliszapoltsága és növényzettel való benőtt-sége közepes mértékű, természetvédelmi és tájformáló szerepe jelentős. Hasznosítása: horgászat. Feliszapolódása miatt kotrása indokolt lenne. A "szentély" típusú holtágak közé sorolták.

A Külső-Béda holtág a Duna-Dráva Nemzeti Park területén

4. Nyéki Holt-Duna

Az 1810-es években természetes úton lefűződött holtág a Duna jobb parti hullámterén húzódik, közigazgatásilag a Tolna megyei Báta községhez tartozik (4. ábra). Hossza 2,3 km, átlagos szélessége 70 m, területe 16 hektár, átlagos vízmélysége 0,5 m, víztérfogata 80 ezer mj. A holtág tulajdonosa és kezelője a Gemenci Erdő- és Vadgazdaság Rt. A Duna-Dráva Nemzeti Parkhoz tartozik, országosan védett természetvédelmi terület. Vízpótlása a Duna árhullámainak vizéből és felszín alatti szivárgásból történik. Tartósan alacsony dunai vízállás esetén vízszintje jelentős mértékben lecsökken. Vizének minőségét nem vizsgálják, eutrofizációja erőteljes. Közvetlen szennyezőforrás nem veszélyezteti. Medrének feliszapoltsága és vízi növényzettel való benőttsége előrehaladott, természetvédelmi és tájformáló szerepe jelentős. Hasznosítása: horgászat. A holtág rehabilitációjára 1993-ban megvalósíthatósági tanulmány készült. A vízpótlás és a vízvisszatartás érdekében 1999-ben a holtág felső végén zsilipes küszöb, alsó végén fenéklépcső épült. A "szentély" típusú holtágak közé sorolták.

4. ábra. A Nyéki Hoii-Duna és a Kerülő Holt-Duna helyszínrajza

5. Cserta Holt-Duna

Az 1830-as években természetes úton lefűződött holtág - a Vén Duna mellékághoz csatlakozva - a Duna jobb parti hullámterén húzódik, közigazgatásilag a Tolna megyei Pörböly község határához tartozik (5. ábra). Hossza 5,7 km, átlagos szélessége 80 m, területe 45 hektár, átlagos vízmélysége 0,8 m, víztérfogata 360 ezer m-\ A holtág tulajdonosa és kezelője a Gemenci Erdő- és Vadgazdaság Rt. A Duna-Dráva Nemzeti Parkhoz tartozik, országos védelem alatt áll. Vize a dunai árhullámokból és felszín alatti szivárgásból pótlódik. Tartósan alacsony dunai vízállás esetén vízszintje észrevehetően csökken. Vizének minőségét nem vizsgálják, eutrofizációja erőteljes. Közvetlen szennyező forrás nem veszélyezteti. Medrének feliszapoltsága és vízi növényzettel való benőttsége közepes mértékű, természetvédelmi és tájformáló szerepe jelentős. Hasznosítása: halászat és horgászat. Az 1999-ben elvégzett rehabilitáció során, a vízvisszatartás és a szabályozhatóság érdekében a holtág alsó végében fenékküszöb épült. A "szentély" típusú holtágak közé sorolták.

Őszbe hajk) termeszei a Csórta Holt-Dunán (Gemenci Tájvédelmi Körzet)
5. ábra. A Cserta Holt-Duna helyszínrajza

6. Kerülő Holt-Duna

Az 1810-as években természetes úton lefűződött holtág a Duna jobb parti hullámterén helyezkedik el, a Tolna megyei Pörböly község határához tartozik, a Rezéti mellékághoz csatlakozik (4. ábra). Hossza (a fokok nélkül) 6,0 km, átlagos szélessége 15 m, területe 9 hektár, átlagos vízmélysége 0,8 m, a táro-zott víz térfogata 72 ezer m\ A holtág tulajdonosa és kezelője a Gemenci Erdő- és Vadgazdaság Rt. Országos természeti védettség alatt áll, a Duna-Dráva Nemzeti Parkhoz tartozik. Vize a Duna árhullámaiból és felszín alatti szivárgásból pótlódik. Tartósan alacsony dunai vízállás esetén vízszintje erőteljesen lecsökken. Vizének minőségét nem vizsgálják, eutrofizációja erőteljes. Vizét közvetlen szennyező forrás nem veszélyezteti. Medrének feliszapoltsága és vízi növényzettel való benőttsége előrehaladott, természetvédelmi és tájformáló szerepe jelentős. Hasznosítása: horgászat. A "szentély" típusú holtágak közé sorolták.

A Kerülő Holt-Duna egyenes szakasza

7. Decsi Holt-Duna

A természetes úton lefűződött holtág a Duna jobb parti hullámterén, a Gemenci és a Rezéti mellékág között helyezkedik el, közigazgatásilag a Tolna megyei Decs községhez tartozik (6. ábra). Hossza 1,8 km, átlagos szélessége 150 m, területe 27 hektár, átlagos vízmélysége

1,0 m, víztérfogata 270 ezer m-\ A holtág tulajdonosa és kezelője a Gemenci Erdő- és Vadgazdaság Rt. Országos természeti védettség alatt áll, a Duna-Dráva Nemzeti Parkhoz tartozik. Vize a Duna árhullámaiból és felszín alatti szivárgásból pótlódik. Tartósan alacsony dunai vízállás esetén vízszintje lecsökken. Vizének minőségét nem vizsgálják, eutrofizá-ciója erőteljes. Közvetlen szennyezőforrás nem veszélyezteti. Medrének feliszapoltsága és vízi növényzettel való benőttsége előrehaladott, természetvédelmi és tájformáló szerepe jelentős. Hasznosítása: horgászat. A "szentély" típusú holtágak közé sorolták.

Késő őszi csend a Decsi Holt-Dunán
6. ábra. A Decsi Holt-Duna helyszínrajza

8. Tolnai Holt-Duna

A holtág a folyamszabályozás során 1850-ben alakult ki, a Duna jobb parti ármentesített területén húzódik, közigazgatásilag nagyrészt Tolna városhoz, kisebb részben Fadd és Bogyiszló községekhez tartozik (7. ábra). Eredetileg a holtághoz tartozó déli rész az itteni szabályzások óta a Sió torkolati szakaszát képezi. Hossza 16,7 km, átlagos szélessége 140 m, területe 234 hektár, átlagos vízmélysége 1,6 m, víztérfogata 3,7 millió m-\ A holtág tulajdonosai: Tolna Város Önkormányzata, Gemenci Erdő- és Vadgazdaság Rt., Dunagyöngye Mezőgazdasági Termelő Szövetkezet (Bogyiszló) tagjai és magánszemélyek. Kezelője Tolna Város Önkormányzata. Birtokhatárokat a helyszínen nem jelöltek ki, nem tartozik természetvédelmi területhez. Vízforgalmának jellemzői: a Dunából szivattyúzással és zsilipen keresztül gravitációsan tölthető fel, a Sió felé zsilipen üríthető le. Közvetve lehetőség van vízpótlásra a Paksi Atomerőmű hűtővizéből a Fadd-Dombori Holt-Dunán keresztül gravitációsan és szivattyúsán. A holtághoz kapcsolódó belvízöblözet kiterjedése 71 km2. A holtág vízállását két vízmércén észlelik. A holtágból évente 2 millió m3 víz vehető ki öntözési célra. Vizének minőségét alkalomszerűen vizsgálják. Közvetlen szennyezőanyag-terhelés nem éri a holtágat. Medrének feliszapoltsága közepes mértékű, vízi növényzettel való benőttsége csekély, tájformáló szerepe jelentős. Hasznosítása üzemelési szabályzat alapján: belvíztározás, öntözővíz-tarozás, halászat, horgászat, vízisportolás.

A Tolnai Holt-Duna a város alatt
A Tolnai Holt-Duna északi ága
7. ábra. A Tolnai Holt-Duna, a Bogyiszlói Holt-Duna és a Fadd-Dombori Holt-Duna helyszínrajza

9. Bogyiszlói Holt-Duna

Az 1820-as években természetes úton lefűződött holtág a Duna jobb parti ármentesített területen helyezkedik el, közigazgatásilag a Tolna megyei Bogyiszló községhez tartozik (7. ábra). Hossza 2,1 km, átlagos szélessége 250 m, területe 52 hektár, átlagos vízmélysége 0,6 m, víztérfogata 315 ezer nr\ A holtág tulajdonosai: Bogyiszló Község Önkormányzata és 13 magánszemély, kezelője Bogyiszló Község Önkormányzata. Birtokhatárokat a helyszínen nem jelöltek ki, nem tartozik természetvédelmi területhez. Vízforgalmának jellemzői: belvizekből és felszín alatti szivárgásból töltődik. Ezenkívül lehetőség van magas dunai vízállás esetén a Bogyiszlói főcsatornán és a Karaszi-foki zsilipen keresztül feltöltésre, alacsony vízállás esetén leürítésre. A kapcsolódó belvízöblözet területe 25 km2. Vizének minőségét alkalomszerűen vizsgálják. A község felől jelentős kommunális eredetű és állattartásból származó szennyezés érte a holtágat. Az utóbbi két évtizedben a holtágon többször előfordult vízvirágzás és halpusztulás, vizének erőteljes az eutrofizációja. Medrének feliszapoltsága előrehaladott, vízi növényzettel való benőttsége közepes. Jelentős tájformáló szerepet tölt be. Hasznosítása: belvíztározás, horgászat. Kedvező változás, hogy Bogyiszló község területén 2000-ben kiépült a szennyvízcsatorna hálózat (a szennyvizet a tolnai telepen tisztítják).

A Bogyiszlói Holt-Duna a község határában

10. Fadd-Dombori Holt-Duna

A folyamszabályozás nyomán 1850-ben kialakult holtág a Duna jobb parti ármentesített területen húzódik, közigazgatásilag a Tolna megyei Fadd községhez tartozik (7. ábra). Felső szakasza időközben feliszapolódott. Hossza 10 km, átlagos szélessége 180 m, területe 180 hektár, átlagos vízmélysége 1,9 m, víztérfogata 3,4 millió ms. Tulajdonosa Fadd Község Önkormányzata és négy magánszemély, kezelője Fadd Község Önkormányzata. Birtokhatárokat a helyszínen nem jelöltek ki, nem tartozik természetvédelmi területhez. Vízállását két vízmércén észlelik. Vízforgalmának jellemzői: 1996-ig szivornyán keresztül volt tölthető a Dunából és zsilipen keresztül ürítették le. 1997-ben elkészült az 1 m-'/s vízszállítási kapacitású vízpótló rendszer, azóta a Paksi Atomerőmű technológiai hűtővizének egy részét a Paks-Faddi csatornán keresztül a faddi zsilipnél a holtágba lehet vezetni. Az évente bevezetett vízmennyiség 100 ezer m3 és 1 millió m> között változik. Ennek a víznek egy része tovább vezethető a Tolnai Holt-Dunába. A holtághoz kapcsolódó belvízrendszer 194 km2 kiterjedésű, így a holtág a vízgyűjtő területről származó belvízből is töltődik. Vizének minőségét rendszeresen vizsgálják. Az utóbbi két évtizedben vizének eutrofizációja felgyorsult. A holtágat a település felől jelentős mértékű szennyeződés éri, a vízgyűjtőn több szeny-nyezőforrást fel is tártak. A jövőben a háttér-szennyeződés csökkenése várható, mivel az üdülőtelep szennyvízcsatorna-hálózattal ellátott, Fadd község, valamint a holtág vízgyűjtőjén található Dunaszentgyörgy és Gerjen települések szennyvízcsatornázása pedig folyamatban van. Medrének feliszapoltsága és vízi növényzettel való benőttsége közepes, tájformáló szerepe igen jelentős. Hasznosítása: belvíztározás és belvízszállítás, horgászat, vízisport, valamint vízparti üdülés. A vízisportok és a vízparti üdülés különösen az elmúlt két évtizedben fejlődtek erőteljesen. Az 1980-as években a holtágon fenntartási munkákat hajtottak végre. A holtágról igen gazdag dokumentációs anyag áll rendelkezésre a Középdunántúli Vízügyi Igazgatóságnál.

A Fadd-Dombori Holt-Duna vízi sportolásra alkalmas része
Üdülőtelepi strandlejárók a Fadd-Dombori Holt-Duna mentén

11. Kadia Ó-Duna

A holtág a Duna bal parti ármentesített területen, a Ferenc-tápcsatorna jobb partján húzódik, közigazgatásilag a Bács-Kiskun megyei Hercegszántó községhez tartozik (8. ábra). A Duna szabályozásakor, illetve a Ferenc-tápcsatorna kialakítása során 1875-ben keletkezett. Hossza 9,1 km, átlagos szélessége 50 m, területe 45 hektár, átlagos vízmélysége 1 m, víztérfogata 450 ezer m\ Tulajdonosa a Magyar Állam, kezelője az Alsó-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság. Országosan védett természetvédelmi területként a Duna-Dráva Nemzeti Parkhoz tartozik. A Margittaszigeti belvízrendszer területén helyezkedik el, saját vízgyűjtőterülete 178 km2, vízállását a Karapancsai szivattyútelepnél észlelik. Belvizekből és felszín alatti szivárgásból töltődik fel, a Karapancsai szivattyútelepen keresztül üríthető le. Közvetlen környezetében csak mezőgazdasági jellegű szennyezőforrások fordulnak elő. Medrének feliszapoltsága közepes mértékű, vízi növényzettel viszont erősen benőtt. Természetvédelmi és tájformáló szerepe jelentős. Hasznosítása: belvíztározás és halászat.

Kadia Holt-Duna a Ferenc-tápcsatorna mentén
8. ábra. A Kadia Ó-Duna és a Klágya Holt-Duna helyszínrajza

12. Klágya Holt-Duna

A holtág a Duna bal parti ármentesített területen, a Ferenc-tápcsatorna bal partján húzódik, közigazgatásilag a Bács-Kiskun megyei Hercegszántó községhez tartozik (8. ábra). A Duna szabályozása, illetve a Ferenc-tápcsatorna kialakítása során 1875-ben keletkezett. Hossza 6 km, átlagos szélessége 60 m, területe 36 hektár, átlagos vízmélysége 1 m, víztérfogata 360 ezer m!. Tulajdonosa a Magyar Állam, kezelője az Alsó-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság. Természetvédelmi területként a Duna-Dráva Nemzeti Park része. Az Igali belvízrendszer területéhez tartozik, saját vízgyűjtője 22 km2 kiterjedésű. Vízállásait a Hercegszántói szivattyútelepnél észlelik. Belvizekből és felszín alatti szivárgásból töltődik fel, a Hercegszántói szivattyútelepen keresztül üríthető le. Közvetlen környezetében csak mezőgazdasági jellegű szennyezőforrások találhatók. Medrének feliszapoltsága közepes, vízi növényzettel közepesen benőtt, természetvédelmi és tájformáló szerepe jelentős. Hasznosítása: belvíztározás és halászat. Vízminőségének javítása érdekében kotrása indokolt lenne.

13. Füzesi Holt-Duna

A holtág a Duna bal parti ármentesített területen, a Ferenc-tápcsatorna jobb partján helyezkedik el, közigazgatásilag a Bács-Kiskun megyei Nagybaracska községhez tartozik (9. ábra). A holtág 1875-ben alakult ki, a Duna szabályozásakor, illetve a Ferenc-tápcsatorna létesítésekor, Füzeséri holtágként is említik. Hossza 3,4 km, átlagos szélessége 40 m, területe 14 ha, átlagos vízmélysége 1 m, víztérfogata 140 ezer m\ A holtág tulajdonosa a Magyar Állam, kezelője Nagybaracska Község Önkormányzata. Birtokhatárokat a helyszínen nem jelöltek ki, nem tartozik természetvédelmi területhez. A Margittaszigeti belvízrendszer területén van, saját vízgyűjtő területe csekély kiterjedésű. Zsilipen keresztül tölthető fel és üríthető le. Közvetlen környezetében csak mezőgazdasági jellegű szennyezőforrások vannak, vizének minőségét nem vizsgálják. Medrének feliszapoltsága közepes mértékű, vízi növényzettel kevéssé benőtt, helyi tájformáló szerepe jelentős. Hasznosítása: üdülés, horgászat.

9. ábra. A Füzesi Holt-Duna és a Nagybaracskai Holt-Duna helyszínrajza

14. Nagybaracskai Holt-Duna

A holtág a Duna bal parti ármentesített területen, a Ferenc-tápcsatorna jobb partján helyezkedik el, közigazgatásilag a Bács-Kiskun megyei Nagybaracska és Bátmonostor községekhez tartozik (9. ábra). A holtág a Duna szabályozásakor, illetve a Ferenc-tápcsatorna kialakításakor, 1875-ben alakult ki. Hossza 12,7 km, átlagos szélessége 30 m, területe 38 hektár, átlagos vízmélysége 1 m, víztérfogata 380 ezer m3. Részben állami, részben magántulajdonban van, kezelői az Alsó-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság, a Nagybaracskai és a Bátmonos-tori Termelő Szövetkezet, illetve ezek jogutódai. A Margittaszigeti belvízrendszer területén van, saját vízgyűjtő területe csekély kiterjedésű. A holtágra telepített vízhasznosítási célú vízkivételek összes kapacitása 0,2 m3/s. Feltöltése és leürítése zsilipen keresztül történik. Közvetlen környezetében jelentős mezőgazdasági jellegű szennyezőforrások találhatók. Medrének feliszapoltsága közepes mértékű, vízi növényzettel közepesen benőtt, tájformáló szerepe csekély. Hasznosítása: halászat, horgászat, öntözővíz-tarozás és belvíztáro-zás. A Duna-Dráva Nemzeti Park részeként védett terület.

Tavaszelő a iSagybamcskai Holt-Dunán

15. Öreg-Duna (Fás-Duna)

A holtág a Duna bal parti ármentesített területen, a Ferenc-tápcsatorna jobb partján helyezkedik el, közigazgatásilag a Bács-Kiskun megyei Bátmonostor községhez tartozik (10. ábra). A holtág a Duna szabályozásakor, illetve a tápcsatorna kialakításakor 1875-ben keletkezett, Fás-Dunaként is említik. Hossza 5,8 km, átlagos szélessége 30 m, területe 17 hektár, átlagos vízmélysége 1 m, víztérfogata 170 ezer m3. Állami tulajdonban van, kezelője az Alsó-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság. A Margittaszigeti belvízrendszer területén helyezkedik el, vízgyűjtő területe csekély kiterjedésű. Zsilipen keresztül tölthető fel és üríthető le. Közvetlen környezetében csak mezőgazdasági jellegű szennyezőforrások találhatók, vizének minőségét nem vizsgálják. Medrének feliszapolódása és vízi növényzettel való benőttsége közepes mértékű, tájformáló szerepe csekély. Hasznosítása: halászat, bei-víztározás. A Duna-Dráva Nemzeti Park részeként védett terület.

Az Öreg-Duna (Fás-Duna) Bátmonostor határában
10. ábra. Az Öreg-Duna (Fás-Duna) helyszínrajza

Online látogatóink

Oldalainkat 88 vendég és 0 tag böngészi

Cookie-k kezelése